a g�rkori t�rt�nete

A korcsoly�z�s r�vid t�rt�nete

A korcsoly�z�s kialakul�s�nak id�pontj�t nem tudjuk pontosan meghat�rozni. A r�g�szeti leletek szerint a kezdetek eg�szen a korai k�korszakra tehet�k, amikor a legnagyobb val�sz�n�s�g szerint az els� korcsoly�t a jeges ter�leten val� gyors �s biztons�gosabb mozg�s ut�ni t�rekv�s hozta l�tre.

Term�szetesen e kezdetleges korcsoly�k sem alakjukat, sem anyagukat n�zve nem hasonl�tottak a mai korcsoly�khoz. Csontb�l k�sz�ltek, �s �ltal�ban a r�nszarvas, illetve a l� l�bsz�rcsontjait haszn�lt�k �les sz�l�k miatt. Eleinte nem r�gz�tett�k a l�bukhoz, csak a csont red�s �rdess�g�n tapadt meg a talpuk, majd a csontot t�bb helyen �tf�rva, b�rsz�jakkal r�gz�tett�k a l�bukra. A korcsoly�z�s kezdet�t�l a k�z�pkorig csup�n egy korcsoly�t haszn�ltak, a m�sik l�bukkal l�kt�k magukat. Egyes forr�sok szerint botokkal hajtott�k magukat.

A k�z�pkorban megjelentek a f�b�l k�sz�lt korcsoly�k is, melyek foglalat�ba k�s�bb m�r vasdarabot is �ltettek. A fakorcsoly�kat sok�ig, m�g a IX. sz�zadban is haszn�lt�k. Ezek k�z�l nagyon n�pszer�ek voltak a hosszan hajl�tott orr�ak, amelyek nagyon hasonl�tottak az akkori divat� l�bbelikhez.

A XIX. sz�zad k�zep�n megjelentek az els�, teljesen f�mb�l kov�csolt korcsoly�k, majd az els� ipari gy�rt�s� ac�lkorcsoly�k is.

Az eur�paiak el�tt mutatta be az els� csavarokkal cip�re er�s�thet� korcsoly�j�t egy amerikai m�korcsoly�z�, Johnson Heinz.

Az �vek folyam�n, sokf�le korcsolyat�pus alakult ki, att�l f�gg�en, hogy milyen c�lb�l haszn�lt�k �ket. A m�korcsoly�z�k egy darab, j� min�s�g� ac�lb�l gy�rtott �s a spicc�n rov�tkolt korcsoly�t haszn�lnak. A j�gkorongoz�k r�videbb, �vesebb, kerek spicc� ac�l-�les korcsoly�t haszn�lnak. A gyorskorcsoly�z�k �n. gyorskorcsoly�z� k�seken versenyeznek, mely korcsoly�k alacsonyabb sz�r�ak �s hosszabb egyenes �llel vannak ell�tva, ami megk�nny�ti a nagy sebess�g�, hossz� cs�sz�st.

A korcsoly�kat eredetileg k�zleked�si eszk�z gyan�nt haszn�lt�k azon vid�keken, ahol huzamosabb id�re nagyobb v�zfel�letek - tavak, foly�k - fagytak be. A korcsoly�r�l sz�l� legr�gebbi adatok az �szaki orsz�gokb�l sz�rmaznak, ahonnan kiindulva terjedt �t m�s orsz�gokba. Hollandia volt az els� orsz�g, ahol a korcsoly�z�st nem csak mint k�zleked�si form�t, hanem mint sz�rakoz�st is alkalmazt�k, hiszen ide�lis lehet�s�get ny�jtott t�len - a vastag j�g bor�totta holland csatorna-, �s kan�lis h�l�zat.

Tudom�sunk van arr�l is, hogy m�r a k�z�pkorban is rendeztek itt versenyeket, s�t k�l�nf�le j�t�kokat is j�tszottak a j�gen. Az egyik legn�pszer�bb a “Kolven” j�t�k volt, ahol hajl�tott botokkal labd�t hajtottak 2 csoportra osztva. Ez lehetett a j�gkorong, illetve a g�rhoki el�dje.

A m�lt sz�zad m�sodik fel�ben a korcsoly�z�s h�rom ir�nyba v�lt sz�t. Azokban az orsz�gokban, ahol f�leg k�zleked�si eszk�zk�nt szerepelt (Sv�dorsz�g, Norv�gia, Finnorsz�g), ott a versenyszer� gyorskorcsoly�z�s terjedt el, m�g azokon a vid�keken, ahol hi�nyzott a term�szetes j�g, a m�korcsoly�z�s �s a j�gkorong alakult ki ( Hollandia, Nagy-Britannia, USA, Canada ).

V�lhet�en a j�gkorcsoly�z�sb�l alakult ki a mai g�rkorcsolya.

A g�rkorcsolya sz�let�se sem k�thet� pontos d�tumhoz. Feltehet�en m�r az 1700-as �vekben is g�rkorcsoly�ztak, �gy e sport�g m�r t�bb mint 200 �ves m�ltra tekint vissza.

Az els� g�rkorcsoly�kat a m�r r�g�ta ismert j�gkorcsoly�k alapj�n k�sz�tett�k �s ink�bb k�zleked�si eszk�zk�nt haszn�lt�k.

A g�rkorcsolya els� elismert feltal�l�ja egy belga k�zm�ves, Joseph Merlin. 1760-ban k�sz�tette az els� g�rkorcsoly�t f�m kerekekkel. Tal�lm�ny�t �rdekes m�don mutatta be Londonban. Egy farsangi b�lban �tg�rkorcsoly�zott a b�ltermen, mik�zben egy heged�n j�tszott. A t�rt�net szerint k�ptelen volt kanyarodni �s f�kezni, �gy nekiment egy hatalmas t�k�rnek �s komoly s�r�l�seket szenvedett.

A holland Hindeloopen v�ros korcsoly�z� m�zeum�ban megtekinthet�k a XIX. sz�zadban haszn�lt g�rkorcsoly�k. A cip�re szerelhet�, l�bsz�rhoz r�gz�thet�, 2-3-4 g�rg�s korcsoly�k nemcsak a holland n�p kedvenc sz�rakoz�sa volt.

El�sz�r v�lhet�en az �n. hagyom�nyos korcsolya terjedt el, majd k�s�bb a korcsolya mint�j�ra l�trehozt�k az �n. in-line skate-et, a soros korcsoly�t.

1819-ben a francia M. Peitibled fejlesztette ki �s szabadalmaztatta az els� dokument�lt in-line g�rkorcsoly�t. Az 1800-as �vek k�zep�n rengeteg feltal�l� t�nt fel sok k�l�nb�z� t�pus� g�rkorcsoly�val. �m igaz�b�l m�g mindenki a Merlin-f�le probl�m�val k�zd�tt: nagyon neh�z volt ir�ny�tani �ket merev szerkezet�k miatt. Az ir�ny�t�si probl�m�t az amerikai James Plimpton oldotta meg. A talp oldal�ra 2-2 kereket helyezett, �s ezzel megalkotta a k�tsoros g�rkorcsoly�t. Az �gyes g�rkorcsoly�z�k ezzel m�r a j�gkorcsolya �sszes elem�t le tudt�k m�solni. A siker hat�s�ra egyel�re elvetett�k az egysoros g�rkorcsolya elv�t. Eleinte a g�rkorcsoly�z�s a gazdagok sz�m�ra volt el�rhet�, de ahogy el�rasztott�k a piacot az olcs� m�solatok, �gy n�tt a sport�g n�pszer�s�ge.

1884 �ri�si fordul�pontja a g�rkorcsoly�z�s t�rt�net�nek. Ekkor kezdt�k alkalmazni a goly�scsap�gyat a g�rkorcsolya gy�rt�s�ban, ami hamarosan ugyanolyan fontoss� v�lt, mint maga a ker�k. A s�rl�d�s lek�zd�s�vel a g�rkorcsoly�z�s �gy m�g k�nnyedebb� v�lt. A nagy n�pszer�s�g hat�s�ra a sz�zadfordul�n sorra alakultak az egyes�letek �s g�rhoki csapatok.

1921-ben alakult meg az Eur�pai G�rkorcsoly�z� Sz�vets�g (CERS), melynek sz�khelye R�ma. Els�sorban a Nyugat- �s D�l-Eur�p�ban, Amerik�ban, Ausztr�li�ban �s Kelet-�zsi�ban n�pszer� sport�gban t�bb mint 60 �ve rendeznek utcai- �s p�lyaversenyeket. A sz�vets�g 3 szak�ga a gyors, a hoki, �s a m�v�szi-g�rkorcsolya. Mindh�rom szak�g �zhet� hagyom�nyos, illetve soros korcsoly�val is.

1936-ban Stuttgartban g�rhoki bajnoks�got rendeztek. Egy �vvel k�s�bb Monz�ban megrendezt�k az els� gyorsas�gi g�rkorcsolya vil�gbajnoks�got.

Sajnos a m�sodik vil�gh�bor� visszafogta a sport�g fejl�d�s�t. 1960-ig kellett "v�rni" a jelent�s �j�t�sra. Ekkor k�sz�lt el az eredeti in-line, azaz egysoros g�rkorcsolya, a Chicago Skate Co.-ban. 1979-ben Scott �s Brennan Olson korszer�s�tette a r�gi anyagokat. Olson 1984-ben eladta c�g�t, a Rollerblade-et, �m a c�g tov�bb folytatta kutat�sait. Ez id� t�jt m�r 20.000 felett j�rt a g�rkorcsoly�z�k sz�ma, de m�g mindig nem vett�k el�g komolyan a sport�gat.

1989-ben hihetetlen m�rt�kben n�tt az in-line g�rkorcsoly�z�k t�bora, mivel az addig k�tsorossal koriz�k is �tt�rtek az in-line g�rkorcsoly�ra. Imm�r 3.065.000 h�vet tudhattak maguk k�zt. 1991-ben a legnagyobb in-line g�rkorcsolyagy�rt�k megalakitott�k a Nemzetk�zi In-line G�rkorcsolya Sz�vets�get (IISA), mely t�mogatja a sportol�kat �s a sportszervez�st. 1993-ban rendez�d�tt az IISA �s a FIRS (Nemzetk�zi Vezet� G�rkorcsolya Test�let) k�z�tti n�zetelt�r�s. Az�ta az agressz�v, a terep (off road), �s a lesikl� (down hill) g�rkorcsoly�z�s is megjelent, �s egyre sz�lesebb k�rben terjed a fitnesz-g�rkorcsoly�z�ssal egyetemben.

Napjainkban j�val t�bb, mint 20 milli� az in-line �s hagyom�nyos g�rkorcsoly�z�k sz�ma.